A United nevû formációnak olyan nagy slágereket köszönhetünk, mint a “Hófehér Jaguár”, a “Keserû méz”, vagy a “Jöjj hát”, de még sorolhatnánk napestig. Azonban köztudott… vagyis inkább fogalmazzunk úgy, néhányan tudják, hogy a négy srác sokszor játszik jazzt és külföldi elõadók nótáit is koncertjeiken, például James Brownt, Elvis Presley-t és Michael Jacksont.
A pop királyához való viszonyáról és még sok minden másról kérdezték a rajongók a United együttes billentyûsét és rapperét, Romhányi Áront.

– Emlékszel arra, hogy mikor és hogyan hallottál elõször Michael Jacksonról?
– Édesapámnak megvolt otthon a Thriller és a Bad címû album, melyekre nagyon rákaptam a gimnázium elején. Megragadott a ritmikus, dinamikus éneklés és a korához képest modern, haladó zenei hangzás.

– Mint komoly zenész, milyennek tartod Michaelt zenei téren? Mennyire tartod igényesnek a zenéjét?
– Michael kiváló énekes, és emellett nagyon jó elõadó-táncos is. Kedvenc Jackson számaim egy részét is maga Michael írta, ami meglehetõs kreativitásra utal. Az olyan zenei producerek közremûködése, mint Quincy Jones (a korai lemezeken), és az olyan profi zenészek részvétele, mint a Toto zenekar tagjai pedig garantálják az igényes végeredményt.

– Ha mondjuk az újságban írnak róla, elolvasod?
– Ha hallok valamilyen hírt róla, biztosan elolvasom, vagy meghallgatom.

– Hatással volt-e rád Michael, ha igen, akkor milyen téren?

– Zenei téren mindenképpen meghatározó hatással volt. Emberileg nem akartam rá hasonlítani soha… Valószínûleg azért is, mert folyamatosan változott a külseje, és serdülõként állandó példaképet keres az ember.

– A “Keserû méz” címû United számnak van-e köze Michael 1992-es In The Closetjához?

– Hasonlóság elõfordulhat, bár már több számhoz is hasonlították. Ilyen például a Simply Red Something Got Me Started címû száma (nyilván a zongora ritmus miatt). Tudatosan soha sehonnan nem másolunk, de mivel ezeket a zenéket hallgattuk, egy-egy elem biztosan megjelenik a mi zenénkben is.

– A koncerteken gyakran játszotok Jackson számokat. Ez honnan jött? Kinek az ötlete volt?

– Amikor csak feldolgozásokat játszottunk klubokban, kedvenc számainkat gyûjtöttük össze. Ezek közül kerültek ki a United koncerten játszott feldolgozások. Barnának a ritmika és a hangtartomány miatt jól állnak a Jackson dalok, így szívesen játsszuk õket.

– Biztosan hallottál az 1993-as gyermekmolesztálási ügyrõl. Mi a véleményed ezzel kapcsolatban?

– Ugyanaz a véleményem, mint ami a média egészérõl: sajnos egyikõnk sem kap elegendõ hiteles információt ahhoz, hogy az alapján bárkit is megítélhessünk. A mesterségesen gerjesztett negatív reklámtól a pedofiliáig tartó skálán bármi lehet az igazság. MJ zenei értékein azonban ez semmit sem változtat. A mûvészek között az ókori görögök óta vannak fura alakok, mint az köztudott.

– Megvetted Michael utolsó albumát, az Invinciblet? Ha igen, akkor mi a véleményed róla?

– Megvan az Invincible. Nem az egész lemez tetszik, de vannak rajta dalok, amik nagyon. Hasonló helyzetben van ez a lemez, mint a Csillagok háborújának új részei: egyszerre kell megfelelni a régi és az új közönségnek, akik közt bizony már kisebbfajta generációs szakadék van. Ez a feladat szinte lehetetlen.

– Szerinted milyen Michael Jackson megítélése a magyar zenei életben?

– Úgy tûnik, hogy kétfelé oszlik: vannak akik nagyon szeretik, mások egyáltalán nem. De azt hiszem a legtöbben tisztelik.

– Találkoztál már vele, láttad-e már õt személyesen?
– Sajnos nem láttam még személyesen, de hát ugye nála sosem lehetsz biztos abban, hogy õt látod-e, vagy egy alteregóját.

– Mi a véleményed a külsejérõl?
– Az õ magánügye. PR szempontból azonban elõnyére vált, mert mindenki errõl beszélt, és máig téma. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy rendkívül jellegzetes és egyéni figurájává váljon a zenei életnek.

– Van kedvenc számod/videókliped Michaeltõl?
– Több kedvenc számom is van. She’s Out Of My Life, a Man In the Mirror, az I Wanna Be Starting Something, stb… Kedvenc klipem sokáig a Smooth Criminal volt.

– Ha Michael megint Magyarországra jönne koncertezni, elvállalnátok az “elõzenekarságot”?
– Mindenképpen. Számomra megtiszteltetés lenne. Bár nem könnyû feladat elõzenekarként megfogni a közönséget, hiszen a közönség gyakran idõhúzásként éli meg a produkciót. Egy másik nehézség is van: fõ produkció managementje hangerõlimitet szokott kiszabni az elõzenekaroknak – ezért aztán általában nem szólnak túl jól.

– Ha találkoznál vele, mi lenne az elsõ dolog, amit mondanál neki?

– Fogalmam sincs. Valószínûleg semmit. Egy rövid találkozás, ami ráadásul sztár-rajongó viszonyt feltételez, nem ad lehetõséget értelmes kommunikációra.